Április 10-én kedden reggel összeszedtük a hétfőn elkészített szendvicseket és minden cókmókunkkal együtt elindultunk felfedezni Párizst :)
Itt jelezném mindenkinek, aki azt a Zsófit ismeri, aki 2 napra is elviszi az egész házat magával: összesen a sulitáskám meg a kistáskám volt nálam!!! Igen Anya, úgy láccik megtanultam pakolni :)
Viszont elkövettem azt a bakit, hogy ócsó vonatjegyet kerestem... TGV-vel 1 óra 35 perc Angers-Párizs, viszont így átszállással kb. 3 órát vagy vamivel többet vonatoztunk... a dögmelegben! Komolyan, volt vagy 25 fok szerintem egész héten - ki is jött az összes szeplőm :D
Úgyhogy ahogy megérkeztünk és volt időm átgondolni az élet nagy kérdéseit arra jutottam, hogy hazafelé egyedül biztosan nem bírok ki egy ilyen hosszú utat, úgyhogy be is cseréltem a vonatjegyemet (némi ráfizetéssel khm...) egy közvetlenre :)
Szóval kedden du. 1 körül megérkeztünk Párizsba - a szálloda, amit interneten találtam és foglaltam le (ez is izgi volt...) valóban közel volt a Montparnasse-hoz, vagy 20 percet sétáltunk csomaggal (Ádámnál azért volt cucc!), először kicsit megijedtünk a környék láttán - valahogy pont összejöttek az érdekes emberek, mert egyébként egyáltalán nem volt vészes!
A szoba rendben volt, úgyhogy lecuccoltunk és szedtük is a nyakunkba a várost :) A Luxemburg-kertet meg palotát néztük meg először, csak kb negyed órát kellett sétálni (andalogni;)) hogy odaérjünk... gyönyörű a park (csak tele van túristákkal - utálom a túristákat!), csináltunk sok szép képet, aztán tovább sétáltunk a latin negyed irányába... megtaláltuk a Sorbonne-t! :) Meg azt a boltot, ahol (nem tudom Juc meg Bea emlékeznek-e rá...), mikor a sulival voltunk még vagy 5 éve Párizsban én már nagyon szenvedtem a gyorsan bekajált gyros-tól, és ott üldögéltem a lépcsőn... furcsa volt megismerni a boltokat, meg az utcákat :)
Vettünk néhány képeslapot az egyik újságosnál, aki a végén magyarul köszönte meg a vásárlást!!! :)) Sétálgattunk még Szent Mihály útján ;) és kerestünk egy hidat, hogy eljussunk az Notre Dame-hoz! Ádám mindenképp meg akarta nézni hol lakik Kvazimodo :) Csak sajnos itt is annyi volt a túrista, hogy inkább emlékeztetett a tömeg miatt egy Mihály napi vásárra mint egy templomra... A Notre Dame után még andalogtunk egy kicsit a szigeten, nézegettük a boltokat, meg a szendvicsárusokat :P Aztán átmentünk a Szajna túlpartjára megkeresni a Bastille-teret és végigsétálni a Rivoli-n... Annyira nagyon szép ez a város :) Eléggé elfáradtunk már, mikor sikeresen felfedeztük a hotelünk fekvésének előnyeit: a metrómegálló kb. 2 percre volt tőle, egy kínai kajálda (ahol első este ettünk) pedig szinte közvetlenül a bejárattal szemben, de volt több ABC, pizzéria, meg söröző is az utcánkban...
Másnap reggel viszonylag korán keltünk (itt azért pihentetőbbet lehetett aludni ÁGYban :)), a szerdánkat eléggé hosszúra terveztük: elmetróztunk a Diadalívhez - tökjó, a metró egy csomó helyen ment a föld felett! Messziről láttuk az Eiffel-tornyot is, meg egy kicsit Párizs más negedeiből... Egyedül biztos nem találtam volna meg - de Ádámnak sikerült kiderítenie, hogy hol kell átmenni a Diadalív körüli körforgalom alatt, hogy bejuthassunk hozzá, és megnézhessük közelről is :) Fel végül nem másztunk rá (úgy döntöttünk eleget fogunk még aznap mászni:)), de akkoris teccett! Ciki, hogy szegény Napóleon már nem volt éppen hatalma csúcsán mire elkészült Neki!
A Diadalív után a Trocadero-t vettük célba, sétálgattunk a valamilyen k-betűs utcán, ami Ádám szerint ragasztót jelent németül, élveztük, hogy reggel 10-kor még nincs annyi ember az utakon... (persze, mint később kiderült azért, mert kb. mindenki az Eiffel-toronynál állt sorba...)
Aztán mi is beálltunk a messziről leginkább hangyaboj (milyen jé??)-ra emlékeztető tömegbe, hogy fellépcsőzhessünk A Toronyra! A kétszáznemtudomhanyadik lépcsőfok után már biztos voltam benne, hogy jó döntés volt kihagyni a Diadalív megmászását :)
Végülis "csak" az első emeletig jutottunk - ez is elég magas volt ahhoz, hogy ne szeressek lefelé menni, és látna az icipici embereket magam alatt... de a kilátás csodálatos volt! A szép időben tisztán kivehető volt szinte az összes híres épület :)
És ott álltunk ketten a "világ tetején"... :)
Miután meguntuk a nézelődést, meg elkezdtünk fázni (kicsit huzat van odafent:D), lemásztunk (ami nekem nem nagyon teccett), elsétáltunk a piknikezők mellett... fényképezkedtünk, és mielőtt leolvadt volna rólunk a ruha az Invalidusok temploma előtt leültünk picit pihizni az árnyékba :) Az andalgást a Concorde-tér irányába folytattuk - útközben megtaláltuk az AIRFrance központját, ahol sztem a kislány már a pokolba kívánt, de csak megkérdeztem, hogy miújság van ezekkel a reptéri járatokkal - Ádám kicsit aggódott a hazatérés miatt... de azért biztos ami biztos Párizs közepén útbaigazított angolul egy kínai kislányt :)) Sétálgattunk a Szajna-parton - egyszer úgy szeretnék ide visszajönni és hajókázni is egyet :)
Ahogy telt az idő egyre többet üldögéltünk, de végül csak eljutottunk a Concorde-térhez, megnéztük az Obeliszket (hogy miért mondanék mindig Obelix-et...:D), és a tülériák-kertján át elsétáltunk a Louvre-hoz :)
Be nem igazán akartunk menni, mert ahhoz hogy végigjárjuk egy egész nap (ha nem több...) kéne, és ilyen szép időben csak jobb kint sétálgatni :)
Úgyhogy megnéztük a Piramist, meg a pici diadalívet, és egészen addig üldögéltünk, amíg pont előttünk fel nem nyílt vmi fém izé (sztem a vészkijárat kapuja), és jól meg nem ijesztett :D
Mg kóboroltunk egy darabig, aztán visszametróztunk a Monparnasse-ra, hogy megkeressük hol vannak a csomagmegőrzők (rohadt drága!), meg becseréljük a jegyemet... Hazafelé sétálva az utcánkban találtunk egy pizzériát, ami egész normális áron kínált menüt - fagyit is kaptam! És halál jófejek voltak, mikor mondtuk, hogy itt lakunk az utcában a hotelben csak kérték a szobaszámot és 20 perc múva már hozták is a pizzáinkat :) A legjobban persze annak örültünk, hogy a harmadikról nem kellett lemászni érte, hanem egészen az ajtónkig hozták :D
Csütörtökre már nem terveztünk sokmindent - letettük a cuccunkat a Montparnasse-on a csomagmegőrzőben, és kimetróztunk a Sacre Coeur-höz :) (a metrómegálló valami nagyon mélyen volt - lehet eredetileg olajat kerestek, mindenesetre majd meghaltunk a lépcsőzéstől... és még csak utána jött a "felszíni" lépcsőzés!)
Az első étterem amit megláttunk az Au petit Budapest nevet viselte, és magyar specialitásokat árult! :D
Ádám a nemtommilyen hús "roma módra"-n nevetett... először nem értettem miért, csak mikor mondta, hogy azt úgy hívják: cigánypecsenye - hát igen, az EUban nem cigányozunk :D
Itt is bementünk a templomba, és pont elkaptunk egy misét! Nagyon szépen énekeltek apácák!
Még kóboroltunk a kis utcákon... nézegettük a boltocskákat (kicsit meg akartam verni egy olasz mammert, akinél bunkóbb emberrel még életemben nem találkoztam... hát igen, megint csak a túristákkal van a baj...), az amatőr és kevésbé amatőr fesményeket... találtunk egy Dalí kiállítást is, de már nem nagyon volt időnk bemenni :(
Vissza kellett metróznunk a cuccokért, hogy Ádám felszállhasson egy AIRFrance buszra, ami kivitte a reptérre... :'(
Eléggé el voltam szomorodva... de nagyon nagyon jó volt ez a hét, és én vagyok a legboldogabb a világon, hogy átélhettem!!!! :)))
A koliban pedig rámköszönt a portáskislány - kiderült hogy egy marketing órára járunk :) Úgyhogy végül nem kellett egyedül lennem egész este (a többiek még ma jönnek vmikor haza Berlinből), nagyon jót beszélgettünk :)
Itt jelezném mindenkinek, aki azt a Zsófit ismeri, aki 2 napra is elviszi az egész házat magával: összesen a sulitáskám meg a kistáskám volt nálam!!! Igen Anya, úgy láccik megtanultam pakolni :)
Viszont elkövettem azt a bakit, hogy ócsó vonatjegyet kerestem... TGV-vel 1 óra 35 perc Angers-Párizs, viszont így átszállással kb. 3 órát vagy vamivel többet vonatoztunk... a dögmelegben! Komolyan, volt vagy 25 fok szerintem egész héten - ki is jött az összes szeplőm :D
Úgyhogy ahogy megérkeztünk és volt időm átgondolni az élet nagy kérdéseit arra jutottam, hogy hazafelé egyedül biztosan nem bírok ki egy ilyen hosszú utat, úgyhogy be is cseréltem a vonatjegyemet (némi ráfizetéssel khm...) egy közvetlenre :)
Szóval kedden du. 1 körül megérkeztünk Párizsba - a szálloda, amit interneten találtam és foglaltam le (ez is izgi volt...) valóban közel volt a Montparnasse-hoz, vagy 20 percet sétáltunk csomaggal (Ádámnál azért volt cucc!), először kicsit megijedtünk a környék láttán - valahogy pont összejöttek az érdekes emberek, mert egyébként egyáltalán nem volt vészes!
A szoba rendben volt, úgyhogy lecuccoltunk és szedtük is a nyakunkba a várost :) A Luxemburg-kertet meg palotát néztük meg először, csak kb negyed órát kellett sétálni (andalogni;)) hogy odaérjünk... gyönyörű a park (csak tele van túristákkal - utálom a túristákat!), csináltunk sok szép képet, aztán tovább sétáltunk a latin negyed irányába... megtaláltuk a Sorbonne-t! :) Meg azt a boltot, ahol (nem tudom Juc meg Bea emlékeznek-e rá...), mikor a sulival voltunk még vagy 5 éve Párizsban én már nagyon szenvedtem a gyorsan bekajált gyros-tól, és ott üldögéltem a lépcsőn... furcsa volt megismerni a boltokat, meg az utcákat :)
Vettünk néhány képeslapot az egyik újságosnál, aki a végén magyarul köszönte meg a vásárlást!!! :)) Sétálgattunk még Szent Mihály útján ;) és kerestünk egy hidat, hogy eljussunk az Notre Dame-hoz! Ádám mindenképp meg akarta nézni hol lakik Kvazimodo :) Csak sajnos itt is annyi volt a túrista, hogy inkább emlékeztetett a tömeg miatt egy Mihály napi vásárra mint egy templomra... A Notre Dame után még andalogtunk egy kicsit a szigeten, nézegettük a boltokat, meg a szendvicsárusokat :P Aztán átmentünk a Szajna túlpartjára megkeresni a Bastille-teret és végigsétálni a Rivoli-n... Annyira nagyon szép ez a város :) Eléggé elfáradtunk már, mikor sikeresen felfedeztük a hotelünk fekvésének előnyeit: a metrómegálló kb. 2 percre volt tőle, egy kínai kajálda (ahol első este ettünk) pedig szinte közvetlenül a bejárattal szemben, de volt több ABC, pizzéria, meg söröző is az utcánkban...
Másnap reggel viszonylag korán keltünk (itt azért pihentetőbbet lehetett aludni ÁGYban :)), a szerdánkat eléggé hosszúra terveztük: elmetróztunk a Diadalívhez - tökjó, a metró egy csomó helyen ment a föld felett! Messziről láttuk az Eiffel-tornyot is, meg egy kicsit Párizs más negedeiből... Egyedül biztos nem találtam volna meg - de Ádámnak sikerült kiderítenie, hogy hol kell átmenni a Diadalív körüli körforgalom alatt, hogy bejuthassunk hozzá, és megnézhessük közelről is :) Fel végül nem másztunk rá (úgy döntöttünk eleget fogunk még aznap mászni:)), de akkoris teccett! Ciki, hogy szegény Napóleon már nem volt éppen hatalma csúcsán mire elkészült Neki!
A Diadalív után a Trocadero-t vettük célba, sétálgattunk a valamilyen k-betűs utcán, ami Ádám szerint ragasztót jelent németül, élveztük, hogy reggel 10-kor még nincs annyi ember az utakon... (persze, mint később kiderült azért, mert kb. mindenki az Eiffel-toronynál állt sorba...)
Aztán mi is beálltunk a messziről leginkább hangyaboj (milyen jé??)-ra emlékeztető tömegbe, hogy fellépcsőzhessünk A Toronyra! A kétszáznemtudomhanyadik lépcsőfok után már biztos voltam benne, hogy jó döntés volt kihagyni a Diadalív megmászását :)
Végülis "csak" az első emeletig jutottunk - ez is elég magas volt ahhoz, hogy ne szeressek lefelé menni, és látna az icipici embereket magam alatt... de a kilátás csodálatos volt! A szép időben tisztán kivehető volt szinte az összes híres épület :)
És ott álltunk ketten a "világ tetején"... :)
Miután meguntuk a nézelődést, meg elkezdtünk fázni (kicsit huzat van odafent:D), lemásztunk (ami nekem nem nagyon teccett), elsétáltunk a piknikezők mellett... fényképezkedtünk, és mielőtt leolvadt volna rólunk a ruha az Invalidusok temploma előtt leültünk picit pihizni az árnyékba :) Az andalgást a Concorde-tér irányába folytattuk - útközben megtaláltuk az AIRFrance központját, ahol sztem a kislány már a pokolba kívánt, de csak megkérdeztem, hogy miújság van ezekkel a reptéri járatokkal - Ádám kicsit aggódott a hazatérés miatt... de azért biztos ami biztos Párizs közepén útbaigazított angolul egy kínai kislányt :)) Sétálgattunk a Szajna-parton - egyszer úgy szeretnék ide visszajönni és hajókázni is egyet :)
Ahogy telt az idő egyre többet üldögéltünk, de végül csak eljutottunk a Concorde-térhez, megnéztük az Obeliszket (hogy miért mondanék mindig Obelix-et...:D), és a tülériák-kertján át elsétáltunk a Louvre-hoz :)
Be nem igazán akartunk menni, mert ahhoz hogy végigjárjuk egy egész nap (ha nem több...) kéne, és ilyen szép időben csak jobb kint sétálgatni :)
Úgyhogy megnéztük a Piramist, meg a pici diadalívet, és egészen addig üldögéltünk, amíg pont előttünk fel nem nyílt vmi fém izé (sztem a vészkijárat kapuja), és jól meg nem ijesztett :D
Mg kóboroltunk egy darabig, aztán visszametróztunk a Monparnasse-ra, hogy megkeressük hol vannak a csomagmegőrzők (rohadt drága!), meg becseréljük a jegyemet... Hazafelé sétálva az utcánkban találtunk egy pizzériát, ami egész normális áron kínált menüt - fagyit is kaptam! És halál jófejek voltak, mikor mondtuk, hogy itt lakunk az utcában a hotelben csak kérték a szobaszámot és 20 perc múva már hozták is a pizzáinkat :) A legjobban persze annak örültünk, hogy a harmadikról nem kellett lemászni érte, hanem egészen az ajtónkig hozták :D
Csütörtökre már nem terveztünk sokmindent - letettük a cuccunkat a Montparnasse-on a csomagmegőrzőben, és kimetróztunk a Sacre Coeur-höz :) (a metrómegálló valami nagyon mélyen volt - lehet eredetileg olajat kerestek, mindenesetre majd meghaltunk a lépcsőzéstől... és még csak utána jött a "felszíni" lépcsőzés!)
Az első étterem amit megláttunk az Au petit Budapest nevet viselte, és magyar specialitásokat árult! :D
Ádám a nemtommilyen hús "roma módra"-n nevetett... először nem értettem miért, csak mikor mondta, hogy azt úgy hívják: cigánypecsenye - hát igen, az EUban nem cigányozunk :D
Itt is bementünk a templomba, és pont elkaptunk egy misét! Nagyon szépen énekeltek apácák!
Még kóboroltunk a kis utcákon... nézegettük a boltocskákat (kicsit meg akartam verni egy olasz mammert, akinél bunkóbb emberrel még életemben nem találkoztam... hát igen, megint csak a túristákkal van a baj...), az amatőr és kevésbé amatőr fesményeket... találtunk egy Dalí kiállítást is, de már nem nagyon volt időnk bemenni :(
Vissza kellett metróznunk a cuccokért, hogy Ádám felszállhasson egy AIRFrance buszra, ami kivitte a reptérre... :'(
Eléggé el voltam szomorodva... de nagyon nagyon jó volt ez a hét, és én vagyok a legboldogabb a világon, hogy átélhettem!!!! :)))
A koliban pedig rámköszönt a portáskislány - kiderült hogy egy marketing órára járunk :) Úgyhogy végül nem kellett egyedül lennem egész este (a többiek még ma jönnek vmikor haza Berlinből), nagyon jót beszélgettünk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése