Nantes

Tegnap reggel annak ellenére, hogy utálok korán kelni... (Sőt tkp soxor úgy általánosan utálok kimászi az ágyikómból :D) erőt vettem magamon és hajnali 3/4 7-kor, legurítottam egy csupor kávét és összeszedelőcködtem, hogy még elérjük a 8h33-as Nantes-i vonatot...

Előzőekben - jó túristához illően :P - már kinyomtattam kismillió információt a városról, mégis meglepett mikor odaértünk, hogy mennyire nagyon szép:) Még az Angers-i állomáson belebotlottunk Ildikóba, aki magányos harcosként igyekezett birtokba venni az óceánt - de Nantes-ig együtt utaztunk + még a várat is bejött megnézni :)

Mama, be kell vallanom valamit... a fal másik oldalán volt a vizesárok, szóval kb 10 méter mély "szakadék"... de nyugi, megvagyok :)

Ez a várnak a bejárata, és igazi felvonóhídja is volt, meg a vizesárokban sok-sok kacsa :) Nem vagyok olyan nagy "vár-szakértő", de azt hiszem eddig ez a legeslegszebb amit láttam!

Úgyhogy ha nagy leszek, majd szeretnék egy várat... vagy legalább egy kastélyocskát :)

Amúgy anno itt lakott a Bretagne-i herceg, meg Anna hercegnő, aki itt nagyon nagyon híres - van egy csomó szobra, meg még villamosmegállót is neveztek el róla :D!

Szóval Bretagne viszonylag sokáig független volt Franciaországtól, és van egy kelta eredetű saját nyelvük, a bröton is. Sőt, a Coca Cola monopóliuma elleni "harc" jegyében ún. "Breizh cola"-t is lehet kapni (breizh=bröton)! Egy képeslapárustól pedig volt szerencsém megtudni, hogy elég sokan beszélik még ma is ezt a nyelvet, a szülei pl. hamarabb tanultak meg brötonul mint franciául! Egy kedves úriember pedig egy beszélgetés kijavított "Nem Franciaországban vagyunk, hanem Bretagne-ban" :D

Az elmaradhatatlan galambos kép :)

Arra viszont csöppet sem ilyen büszkék ezek a francia-brötonok, hogy Nantes volt a 17-18. század környékén a francia rabszolgakereskedelem központja!

Felpakolták az afrikai gyarmatuaikról a feketéket, és vitték őket Martinique-re, meg a csomó dél-amerikai gyarmatukra... A Code Noir-ban többek között olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint "kié lesz a rabszolgagyerek, ha más birtokolja az apját és más az anyját...?" No comment.

Valahogy így nézett ki egy rabszolgaszállító hajó...

Amit szintén nem tudtam, hogy Nantes-ban gyártják azt az istenien finom csokis kekszet (Petit Beurre), amiből egy egész dobozzal meg tudok enni egy ültő helyemben :)

A franciák legnagyobb "problémája" '56-ban: nemzetközi virágkiállítás...

Ja igen, megtalálta a "csapatomat" :) Történt ugyanis vagy 5 évvel ezelőtt, hogy az én kistestvérem rákattant egy Total Club Manager nevű számítógépes játékra... Ő egy angol csapatot menedzselt, én egy franciát, történetesen az FC Nantes-t :D (addig a másfél hónapoig amíg meg nem untam :D)

Szóval eltöltöttünk majdnem két órát a várban levő múzeumban kóborolva... Eszméletlen jól meg van csinálva: szinte minden teremben számítógép 4 nyelven animáltan elmesél valami szépet Nantes-ról meg arról ami a teremben van... mindent úgy alakítottak ki, hogy a mozgássérültek is simán kolbászolhassanak... és tényleg rengeteg dolog van kiállítva, sok-sok apró érdekességgel :)

A vár után megcéloztuk a Tourist Office-t, hogy szerváljunk vmi ingyen térképet... Meg sétálgattunk kicsit a történelmi belvárosban...

Itt is vannak ien nagy díszes "bevásárlóközpontok", mint Brüsszelben, vagy Párizsban :)

Eztán pedig lesétáltunk a Loire mellett egészen a Verne Múzeumig (Nantes-ban született)- ami délben bezárt, szóval egy órát várakoztunk :D És csodáltuk ahogy gyűlnek a viharfelhők körülöttünk, pedig addig tiszta jó idő volt... :) És mit találtunk a kiállított könyvek között??? :)))

Hát mi magyarok tényleg mindenhol ottvagyunk :)

A gyerek Vernével...

Ezt a múzeumot hamarabb bejártuk, és rájöttem, hogy ha hazamegyek Vernét fogok olvasni :) Szerencsénkre a felhőket pedig szó szerint elfújta a viharos szél, úgyhogy nem áztunk el :)

Visszavillamosoztunk a városba, és sétálgattunk még egy kicsit a vonatunk indulásáig... Közebn volt szerencsém megismerkedni egy leendő vakvezető kutyussal is :) Nagyon puha volt, és van Nekik egy iskolájuk Angers-ban! Ha nagy leszek, lesz egy váram, a kertjében pedig egy vakvezető kutya iskolám :)

Még mutogatok néhány képet a városról - engem nagyon elvarázsolt :)

Az Öcsikémet szeretném megkérni, hogy olvassa le a szoborra firkált feliratot - csak miatta csináltam ezt a képet :)

Nem mindig értek egyet azzal, hogy a franciáknak jó az ízlésük... :D
És átjátok mennyibe kerülnek???

Bemutatom a Loire-t :)

Annak a remek hajókázásnak az emléke érintette meg a gyomromat... :D

A következő uticél pedig : Le Mans :)