Voilá az ígért élménybeszámoló :)
Azt hiszem első körben csak annyit mondanék: leírhatatlan élmény volt! :)
Na de akkor részletesebben :)
2007. június 27., szerda
Reggel 7:10-re jött értem a kocsi, hogy kivigyen reptérre... kicsit durci voltam, mert a "megrendelt" 10 óra helyett majdnem 3/4 11 volt mire megérkeztem Ferihegy 1-re...
Persze nem volt belőle semmi baj, csak akkor is... nem szeretem a késést!
Az első vicces dolog az volt, mikor rájöttem, hogy az összes forintomat otthon hagytam. Ez önmagában nem lett volna gáz - viszont mivel csak és kizárólag kézipoggyásszal kívántam utazni (a legutóbbi 28+15+5 kilós hazacuccolásom elég mély nyomokat hagyott bennem :D) vennem kellett még egy zacsit a gépre felviendő mini tusfürdők stb. részére... 20 Ft-tba került. És nem, euróval nem tudtam fizetni...
Úgyhogy végül egy kedves néni adott "kölcsön", csak annyit mondott, hogy reméli valaki odafent feljegyzi ezt a jócselekedetét :D
Ezután lassan és biztosan (sajnos már csak a becsekkolás után) előkerült a magyar csapat néhány tagja, és bár nem tudtuk egymás mellett ülni a gépen, addigis jól elbeszélgettünk :) A gépnek egy órát kellett vesztegelnie - miközben mi már rajta ücsörögtünk. mert Brüsszel korlátozta a fel- és leszállásokat. Ennek örömére már nem tudtunk a hotelbe menni - rögtön a Parlamenthez buszoztunk, hogy időben odaérjünk. Eszméletlen forgatag fogadott minket!
Megkaptuk a kis nyakbahimbilimbinket, ajándékainkat, személyes programunkat... éééééés, beléphettem az Európai Parlamentbe, tújutottam a biztonsági átvilágításokon!!! Elvezényeltek minket egy kajálda részbe és ott mindenféle teambuilding játékokkal szórakoztunk viszonylag sokáig :)
18:00-tól a hivatalos megnyitón az EP elnöke beszélt, és az igazi nagy-nagy ülésteremben most mi voltunk a főszereplők :)
Innen rögtön a Baden-Würtemberg kertbe mentünk pezsgőzni, sörözni, és tovább folytatni az ismerkedést! (Az egyetlen szépséghibája a dolognak az volt, hogy a cuccunkat, mindvégig magunkkal kellett hurcolni)
Fogalmam sincs mikor - de nem az első pezsgő után ;) elindultunk néhányan megkeresni a Van Gogh nevű ifjúsági szállásunkat... Szerencsénk volt, meg franciául nagyon készségesen útbaigazzítottak minket, úgyhogy nem vesztünk el - és Brüsszelben is viszonylag világos van még este fél11 körül is!
A szállás elég korrekt volt - bár Julival a szerencsésebbek közé tartoztunk (csak ketten voltunk egy fürdőszobás szobában), volt akik hajnalig vártak, mert kavar volt a szobákkal...
Június 28, csütörtök
Fájdalmasan korán kellett kelnünk és reggeliznünk, hogy negyed 9 körül már a Parlamentben lehessünk... Bár utólag kiderült, hogy az ébredéssel a "magyar delegáció" egyes tagjainak sokkal nagyobb kínokat kellett átélnie köszönhetően az előző napi nagyobb nagyságrendeket öltő dorbézolásnak :D
9:15-kor kezdődött az aznapi hivatalos program - többek között Schmitt Pál mondott sok okosságot, és egy magyar srácnak köszönhetően a délelőtti szünetben meg is látogathattuk őt az irodájában.
Nagyon-nagyon kedves és közvetlen volt és egy órán keresztül beszélgetett velünk - a munkájáról, az életéről, a mi terveinkről! :) a rövidnek tervezett látogatás kicsit hosszabbra nyúlt, úgyhogy a következő session-ökről sikeresen késtünk egy pöttyet mindannyian, de nem bántuk meg :)
Azt hiszem EP képviselő szeretnék lenni :)))
Délben az EP éttermében kajcsiztunk (a szervezés még nem állt a helyzet tetőfokán, úgyhogy nem keveset kellett sorban állnunk...), délután pedig kezdődtek a workshopok. Én az első "európai bulvárlap" megszerkesztésében és cikkeinek írásában vettem részt :)
Nem mondom, nagyon érdekes volt (egy biztonsági kisfőnök szerűség úgy zavart el a fenébe az "újságírói kérdéseimnek" köszönhetően, hogy öröm volt nézni :D). De egy szlovén lánnyal beszéltük, hogy OK, ez egyelőre csak poén, de 1000%, hogy egyikünk sem akar ilyen téren dolgozni, mert ez nagyon egy szemét meló.
Beférkőzni az emberek bizalmába, hogy aztán felhasználjam az információkat??
Ez nagyon nem az én stílusom...
A két cikk amit írtam egyébként sztem tényleg érdekes volt: az elsőben beszámoltam arról, hogy az egyik srác a nagy biztonsági intézkedések ellenére is 3 napja mászkált egy bicskával a zsebében amerre éppen kedve tartotta az EP épületeiben :D
A másik meg csak a Parlamentben levő fodrászszalonról szólt - csak hogy legyen valami "divat" téma is az újságunkban :)
A nagy "felderítéseim" közben sikerült párszor eltévedni... egyszer olyan jól sikerült, hogy bezáródott mögöttem egy ajtó, amit nem lehetett belülről nyitni, úgyhogy ien Flinstones "Vilmaaaaa" jelleggel üthettem az ajtót és iabálhattam míg egy néni végül kiengedett :D Nem volt túl lelkes - nem én voltam az első beszoruló...
Este sikerült megtalálnunk egy "Delirium" nevű bárt Brüsszel központjában, ahol 2004 féle különböző sört árultak!!!
Én a "Sátán" nevezetűt választottam - volt aki csokis sört ivott...
Szóval elég jól éreztük továbbra is magunkat :)))
Lövésem sincs hány óra körül indultunk gyalog haza (Szilvi, Tomi, Balázs meg én) a Van Gogh-ba, néhányan pedig a Manhattan-ba. A részletesnek éppen nem mondható útbaigazítás után úgy gondoltuk, hogy az autópálya/gyorsforgalmi út mentén kb. 300 métert kell csak gyalogolnunk, utána már lesz rendes út... aha. Sötét volt. Az autók nem láttak minket vagy amikor észrevettek dudáltak, hogy tudassák nem éppen a legjobb helyet választottuk az esti sétánkra... mi persze indulákor úgy voltunk vele, hogy hülyék ezek a belgák, mit nekünk "gyalogos forgalom a túloldalon" jelzés, kemények vagyunk, itt is átjutunk. aha. Csak éppen nem vettük észre, hogy az út alagútba megy, és nem oda, ahova mi szeretnénk... Ötlet: másszuk át a mellettünk levő kb 2 méteres hegyes tetejű kerítést, mert a mögötte levő út biztos felvisz minket oda ahova mennünk kell. Tomi bemászott. Zsófi bemászott. Szilvi mgijedt... Balázzsal inkább visszamentek az út elejére, hogy megkerülik a kerítést. Mi vártunk. Aztán csodák csodája megint a kerítés túloldalán jöttek vissza : be van a kapu zárva... hm. Kezdtünk rájönni a turpisságra : sikerült egy parkba bemászni - egészen konkrétan a botanikus kertbe :D
Várjál, park, éjjel, bezárva... még egy szó jutott eszembe : kutya????
Szóval újabb kerítésmászás - kifelé, a 120-szal közeledő autók felé érdekesebb volt a mászás... de végül visszamentünk az út elejére, át a túloldalra, aztán haza a hotelbe... rég örültem ennyire az ágyikómnak :D
Szilvi és Balázs csak később ért vissza - kiderült, hogy ők mégegyszer eltévedtek, így volt szerencséjük Brüsszel egy kisebb piroslámpás negyedének a megtekintéséhez is...
(folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése